Wickery-híd

A 2009 májusában történt autóbalaeset óta javításra vár, a korlát még mindig át van szakadva

Egy nap, amit végre pihenéssel tölthet. Meredith felsóhajtott erre a gondolatra. Szombat van. Hajnalban ért haza a 70-es évek báljáról, nem mintha addig ropta volna, sokkal inkább, mert neki is takarítania kellett. Nem szívesen csinálta, sosem volt egy házitündér, de tudta, hogy a suli csak akkor engedélyez több ilyen rendezvényt, ha eltakarítanak maguk után, így szervezőbizottsági tagként kötelessége volt az eltakarításban is segédkezni. Rendes lány volt, ezért nem lógta el úgy, mint például Dana, aki pár részeghaverjával éjfél körül leléptek. Szerencsére sikeres véget ért a bál, már amennyire ezt lehet így mondani, hiszen sem Elena, sem Bonni vagy akár Stefan és Jeremy nem jelentek meg. De szerencsére ott volt Sam Williams, hogy szórakoztassa a lányt. Vele ugyanis nehéz nem jól érezni magát. És ott volt Caroline is. Ó, Caroline, mi legyen veled? kérdezte magában Mer, mikor visszagondolt beszélgetésükre. Nehéz döntés, így jobb, ha kiszellőzteti a fejét, mielőtt választ ad magának erre. Így határozta el, hogy ebédet követően kisétál az erdőbe, mert a friss levegő jót tesz. Mióta Damon a megigézéssel ijesztgette minden nap ivott egy verbénás „koktélt”, így ettől nem kellett tartani. Sőt, vámpírvadász csalás leszármazottja révén, mondhatni felkészült egy igazi vámpíros találkozóra, bár az is igaz, hogy nem túl gyakorlott ebben.
Lassú léptekkel menetelt a betonút mentén, míg végül a Wickery-hídhoz jutott. Itt zuhant le Elena szüleinek kocsija, és a város vezetése azóta is lezárva tartotta, mert nem újította fel. Merry óvatos léptekkel haladt a híd felé, és eszébe ötlöttek a múlt gyászos emlékei. Mélyet sóhajtott letekintve a fodrozódó vízre, mikor lépéseket hallott a háta mögött.
- Ki az? – kérdezte, miután megfordult, de hirtelen nem látott semmit.